2009. április 22., szerda

Összegzésem

Sajnálattal látom, hogy a blogunk nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mivel látogatószámlálót nem sikerült beillesztenünk, következtetéseket csak az alapján tudok levonni, hogy hozzászólás nem igen érkezett, és a leadott szavazatok száma is mindössze 14. Ez alapján feltételezem azt, hogy vajmi kevesen látogatták az blogunkat, és még kevesebben értékelték a munkánkat, annak ellenére, hogy igen széles körben terjesztettük el az elérhetőségünket.
Ennek okait abban látom, hogy az, aki a munkanélküliség silány valóságában élni mindennapjait, elsősorban nem ilyen fórumokon kerszetül keresi a mentsvárat. Másrészt, az, akinek van állása, és nem fenyegeti annak elvesztésének veszélye (vagy nem foglalkozik vele), nem igen foglalkozik a munkanélküliség és a munkanélküliek helyzetével.

Természetesen mindenki tisztában van, -többé-kevésbé- azzal a kialakult helyzettel, amiben ma Magyarországon élünk, hiszen a híradások másról sem szólnak. (Csak zárójelben jegyezném meg, hogy az az átlagember, akinek maximum kábelszolgáltatás nélküli televíziója, és rádiója van, esetleg újság előfizetése, a magukat függetlennek valló médiákból értesülnek a politikai és gazdasági aktualitásokról. Hogy ezek mennyiben elhivatottak vagy sem, nem az én tisztem megítélni, de több érdekes tanulmány, és cikk található erről a témáról is.
Pl.:
KUMIN Ferenc: Gondolatok média és politikai kommunikáció kölcsönhatásáról (Politikatudományi Szemle (15.) 2005/1 pp. 105-124)

Bajomi-Lázár Péter: A politika mediatizálódása és a média politizálódása
(Médiakutató, 2005. tavaszi szám, Politikai kommunkikáció rovat, www.mediakutato.hu)

Azt, hogy baj van, mindenki látja. Kit jobban, kit kevésbé érdekel. Ki többet, ki kevesebbet foglalkozik vele, de így, vagy úgy, mindenkit érint.
A gond az, hogy a megoldási javaslatok megtétele, vagy döntések meghozatala csak bizonyos emberek kiváltsága. Véleményük kinyilatkoztatása pedig vagy talál meghallgató fülekre, vagy sem.
Mindenesetre úgy vélem, elindultunk egy úton, a demokrácia tudatos gyakorlásának útján, és sorra fedezzük fel mindazokat az eszközöket, és lehetőségeket, melyek alkotmányos jogként, a birtokunkban vannak. Gondoljunk vissza a 2008. március 9-edikei népszavazásra, vagy a Seres Mária nevével fémjelzett aláírásgyűjtésre.

Ez nem más, mint a közvetett demokrácia intézménye:

Közvetett vagy képviseleti demokrácia esetén a nép az általa választott képviselők révén alkotja a törvényeket, gyakorolja a közhatalmat. A közvetlen demokrácia – az elmélet szerint – bizonyos előfeltételek nélkül nem működőképes: kis létszámú népesség, a polgárok többsége aktívan po­li­tizál, és a népi gyűléseken csak egyszerű kérdések merülnek fel. A modern állami demokrácia alapvetően közvetett, de fellelhetőek benne a közvetlen de­mokrácia egyes intézményei is, melyek számos esetben lehetőséget biz­to­sí­ta­nak a képviseleti demokrácia hibáinak ellensúlyozására. Ilyen jog­in­téz­mé­nyek az országos, ill. helyi népszavazás, népi kezdeményezés; a helyi ön­kor­mány­zatokról szóló törvény szerint a képviselőtestület által évente legalább egyszer megtartott közmeghallgatás, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek; továbbá a szintén a helyi önkormányzatokhoz fűződő lakossági fórumok, ame­lyek a lakosság, az állampolgári szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fon­tosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

Használjuk hát ésszerűen a lehetőségeinket!

Nekem, -aki még nem dolgozik a segítő szakmában, csak tanulom azt-, nincs világos és teljes rálátásom a probléma mindennapi megnyilánulási formáira, és kezelésrére, a következőképp véleményezem az általunk feltett kérdéseket:

1; Hogyan lehet hatékonyan segíteni a munkanélküli klienseknek, illetve milyen eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére a foglalkoztatási és a szociális szférában?

A munkanélküli emberek eleve megalázott helyzetben vannak. A társadalom kiveti őket , a munkahelyük elvesztését, illetve a pályakezdők esetében az eredménytelen munkakeresést- történjen ez bármilyen okból - személyes kudarcukként élik meg, és ezt a kudarcélményt innentől magukban hordozzák életük minden pillanatában. Nagy lelkierőre van szükség az ilyen helyzet átvészeléséhez. A problémák feldolgozásához sok esetben a pohárhoz fordulnak, családjukban problémák keletkeznek, egészségük megromlik. Egyik probléma a másikat vonja maga után, és az érintett lejtőre kerül.
Nagy segítség, ha a bajba került munkanélküli ebben a helyzetben szakértő segítséget kap. A foglalkoztatási szférában dolgozók sok esetben nem empatikusak, a klienseket darabáruként kezelik, céljuk, hogy az előírt protokollt végigvigyék, de ezen felül nem lehet sokra számítani tőlük. Kis odafigyeléssel és mosollyal többre lennének képesek.
Ma Magyarországon az állásukat elvesztett emberek kevés kivételtől eltekintve nem számíthatnak a munkahelyük segítségére abban, hogy új állást találjanak. Törvényi szabályozás kellene, hogy a munkáltatók (mind az állami, mind a magánszférában) kötelesek legyenek „gondoskodó elbocsátásra” (outplacement). Röviden: az alkalmazottnak felmondó munkahely humán erőforrás szakember bevonásával segít az elbocsátott munkaerőnek új állást találni oly módon, hogy felmérik képességeit és lehetőségeit, majd akár új munkahelyet keresnek neki. Kimutatások szerint az ilyen jellegű szolgáltatás költsége alacsonyabb az elbocsátás összes költségeihez képest. Magyarországon, főleg az utóbbi időszak elbocsátási hullámában megfigyelhettük, hogy ilyesmiről szó sincs. Egyszerűen az államra és a szociális ellátórendszerre bízzák az elbocsátott sorsát.
Felmerül a gyanú, hogy az állampolgárok nagyon sok esetben nem is tudják, mire jogosultak munkanélküliként. Nem tudják, hogy igénybe vehetik szakemberek segítségét is az álláskereséshez, az állam pedig nem igyekszik felvilágosítani őket.


2.; Megtesz-e mindent a politikai elit ahhoz, hogy új munkahelyek teremtődjenek? (és ez csak politikai kérdés-e? )

Röviden szólva, nem tesz meg mindent a politikai elit a munkahelyteremtés érdekében. A politikusok önmaguk hatalomban tartásában nem a munkavállalókra számítanak, hanem az inaktív rétegre. (nyugdíjasok, szociális ellátásban részesülők). Így a pénzt ide folyatják, látszatintézkedéseket tesznek. Mély és átfogó intézkedésekre van szükség, hogy a munkahelyek száma növekedjen.

3; Hogyan érhetnénk el, hogy a szakmáknak (szakmunkás bizonyítványnak) nagyobb presztizse legyen, és ne a diplomák halmozását preferálja a társadalom?

Egyértelmű: a felsőoktatási intézmények számának jelentős csökkentése
A felsőoktatásban részt vevők számának (oktatói és hallgatói oldalról egyaránt) drasztikus csökkentése.
Egyes képzések több évre való felfüggesztése, illetve centralizálása egy-egy egyetemre (Magyarországnak nem feltétlenül van szüksége évi 10 000 jogászra és 5000 könyvtárosra)
A szakképző iskolák anyagi támogatása. A magyar munkáltatók bevonása a szakmunkástanulók képzésébe.

(A jelenlegi munkaügyi előírások és szabályozások miatt a munkáltatók nagy része elzárkózik ipari tanulók gyakorlati alkalmazásától, pedig ez lenne az egyetlen lehetőség a tapasztalatszerzésre a tanulmányok alatt.)

Kiss Anita

2009. április 6., hétfő

Út a munkához programról

Sziasztok!
Egy kis segítséggel felkerült honlapunkra egy hasznos és áttekinthető anyag. Ezen a linken érhető el.

2009. március 26., csütörtök

Út a mukába- fogalomtára

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal







Út a munkához program

fogalomtár













Jóváhagyom:


Pirisi Károly
főigazgató







Budapest, 2009. március

Tartalomjegyzék
Fogalmak (Út a munkához program) 4
Aktív korú személy 4
Aktív korúak ellátása 4
Aktív korúak ellátásának felülvizsgálata 4
Aktív korúak ellátására való jogosultság 4
Álláskereső 5
Álláskeresési támogatások 5
Álláskeresési járadékra való jogosultság 5
Álláskeresési segélyre való jogosultság 5
Álláskeresési megállapodás 5
Család . 6
Családsegítő szolgálat 6
Egészségkárosodott 6
Együttműködésre kijelölt szerv 6
Együttműködési kötelezettség 6
Előzetes együttműködés 7
Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat közcélú munkavégzéssel kapcsolatban 7
Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis 7
Fogyasztási egység 7
Garantált bérminimum 8
Gyermekek napközbeni ellátása 8
Hajléktalan személyek segélyezése 8
Hatósági bizonyítvány 8
Háztartás 8
Illetékes jegyző 8
Jogellenes munkavégzés 9
Jövedelem 9
Keresetpótló juttatás 9
Kereső tevékenység 9
Kötelező legkisebb munkabér 9
Közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaszerződés 10
Közcélú foglalkoztatás költségeinek igénybevétele 10
Közcélú munka 10
Közcélú munka megszervezése 10
Közfoglalkoztatás formái 10
Közfoglalkoztatási terv 10
Közhasznú munkavégzés 11
Közmunka program 11
Munkaviszony 11
Non-profit szervezet 11
Önkormányzati társulás 11
Öregségi nyugdíj legkisebb összege 12
Pályakezdő álláskereső 12
Rendelkezésre állási támogatás összege 12
Rendelkezésre állási támogatásban részesülők képzése 12
Rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság 12
Rendszeres pénzellátás 13
Rendszeres szociális segély összege 13
Rendszeres szociális segélyre való jogosultság 13
Rövid időtartamú munka 13
Szegregátum (cigánytelep) 13
Továbbfolyósítás 14
Vagyon 14
Vállalkozói járadék, vállalkozói járadékra való jogosultság 14
Hivatkozott jogszabályok 15



Fogalmak (Út a munkához program)

Aktív korú személy 

Az a személy, aki a 18. életévét betöltötte, de a reá irányadó nyugdíjkorhatárt, illetőleg a 62. életévét még nem érte el. [Szt. 4.§ (1) bek. k)]

Aktív korúak ellátása 

Hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú, nem foglalkoztatott személyek és családjuk részére nyújtott szociális ellátás, amelynek folyósítása együttműködési kötelezettséghez kötött.
Az aktív korúak ellátása kétféle lehet: rendszeres szociális segély vagy rendelkezésre állási támogatás. [Szt. 33. § (1) bek]
Az ellátás megállapításának feltétele, hogy a kérelmezőnek saját magának és családjának a megélhetése más módon nem biztosított, azaz a családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum összegének 90%-át, és nincs vagyona.
További feltétel, hogy a kérelmező keresőtevékenységet nem folytathat, kivéve a közfoglalkoztatást és az alkalmai munkavállalói könyvvel végzett munkát. [Szt. 33. § (1)-(2) bek]

Aktív korúak ellátásának felülvizsgálata 

A rendszeres szociális segélyre és a rendelkezésre állási támogatásra jogosultság feltételeit 2 évente legalább egyszer felül kell vizsgálni. [Szt. 25. § (4)-(6) bek]
Felülvizsgálatot kell tartani akkor is, ha a jövedelemben tartós változás következett be, vagy az ellátás megállapításánál figyelembe vett családtagok létszáma megváltozott. A tartós jövedelemváltozás eseteit az Szt. 25. § (7) bekezdése részletesen felsorolja. Ide tartoznak pl. azok az esetek, amikor a valamilyen rendszeres pénzellátást, családtámogatást megállapítanak vagy megszüntetnek, ha legalább 3 egymást követő hónapig kereső tevékenységet folytat, vagy az megszűnik, illetve ha 10%-ot meghaladó mértékű jövedelemváltozás következik be három egymást követő hónapban. [Szt. 25. § (7) bek]
Átmeneti szabály, hogy a 2009. január 1-én rendszeres szociális segélyben részesülő személyek esetén 2009. március 31-ig meg kell vizsgálni az aktív korúak ellátására való jogosultságot. [Eszft. 51. § (4) bek]

Aktív korúak ellátására való jogosultság 

Aktív korúak ellátására jogosult az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személy, akinek saját maga és családja megélhetése nem biztosított és
- egészségkárosodott, vagy
- az álláskeresési támogatás folyósási időtartamát kimerítette, vagy
- az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt a folyósítási idő lejáratát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
- az ellátás iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
- az Szt. 33. § (1) g) pontjában felsorolt rendszeres pénzbeli ellátásának folyósítása megszűnt és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően a munkaügyi központtal legalább három hónapig együttműködött.
[Szt. 33. § (1) bek.]

Álláskereső 

Álláskereső az a személy, aki munkaviszony létesítéshez szükséges feltételekkel rendelkezik, oktatási intézményben nem folytat tanulmányokat nappali tagozatos hallgatóként, öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül, az alkalmi foglalkoztatásnak nem minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, más kereső tevékenységet sem folytat, a kirendeltség álláskeresőként nyilvántartja, és elhelyezkedése érdekében együttműködik a munkaügyi központ kirendeltségével. [Flt. 58. § (5) bek. d)]

Álláskeresési támogatások 

Álláskereső részére munkaviszonyban töltött idő alapján nyújtható pénzbeli támogatás, amely lehet az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, költségtérítés, amelyek a munkaügyi központ kirendeltségén kérelmezhető ellátások. [Flt. 24. §]

Álláskeresési járadékra való jogosultság 

Az az álláskereső jogosult álláskeresési járadékra, aki az álláskeresővé válást megelőző négy éven belül legalább 365 nap munkaviszonyt szerzett, és baleseti, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül és munkát akar vállalni, de számára a munkaügyi központ kirendeltsége nem tud megfelelő munkát felajánlani, és önálló álláskeresése nem vezetett eredményre. [Flt. 25. § (1) bek.]

Álláskeresési segélyre való jogosultság 

Az az álláskereső jogosult álláskeresési segélyre, akinek az álláskeresési járadékot legalább 180 napig folyósították és az álláskeresési járadék kimerítését követően részére nem tudnak munkát biztosítani. Az álláskeresési segélyt álláskeresési járadék megszüntetését követő 30 napon belül kell kérelmeznie az álláskeresőnek.
Továbbá az az álláskereső is kérelmezhet álláskeresési segélyt, aki álláskeresővé válását megelőző négy éven belül legalább 200 nap munkaviszonyt szerzett, és baleseti, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül, álláskeresési járadékra nem jogosult.
Annak az álláskeresőnek, akinek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik és legalább 140 napon át álláskeresési járadékban részesült, az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig álláskeresési segély állapítható meg. [Flt. 30. § (1) bek.]

Álláskeresési megállapodás 

Az álláskereső és a munkaügyi központ kirendeltsége között létrejött írásbeli megállapodás. Álláskeresési megállapodást kell kötni azzal az ügyféllel, akinek részére álláskeresési támogatást állapítottak meg, valamint az Szt. alapján rendelkezésre állási támogatásra jogosult személlyel. Ezen túlmenően álláskeresési megállapodás köthető azzal az ügyféllel, akinek együttműködési kötelezettségét álláskeresési megállapodásban szükséges rögzíteni. Az álláskeresési megállapodásban az álláskereső és a munkaügyi központ kirendeltsége közösen határozzák meg azokat az elemeket, amelyek elősegítik a mielőbbi munkaerőpiacra történő visszakerülést. A megállapodásban foglaltak teljesítése mind a két fél részére kötelező érvényű. Az álláskeresési megállapodást módosítani kell, ha annak teljesítése nem lehetséges, vagy nehézségekbe ütközik. A módosítás mindig közösen történik. [Flt. 54. § (11) bek. és 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet]

Család 

Az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. [Szt. 4. § (1) bek. c)]
A közeli hozzátartozók körébe tartoznak az Szt. szerint a házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező nappali intézményben tanulmányokat folytató, és a 25 évesnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vérszerinti, örökbefogadott és nevelt gyermek, valamint korhatárra tekintet nélkül a fogyatékos gyermek. [Szt. 4. § (1) bek. d)]

Családsegítő szolgálat 

Az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátását biztosító szervezet. A szervezet feladata a mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megerősítése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése. [Szt. 64. § (1) bek.]
Feladata tovább a tartós munkanélküliekkel való foglalkozás, a munka világába történő beilleszkedés segítése különböző programok szervezésével, és folyamatos együttműködéssel.

Egészségkárosodott 

Egészségkárosodott személynek kell tekinteni azt a személyt, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy vakok személyi járadékában, vagy fogyatékossági támogatásban részesül. [Szt. 33. § (1) bek. a)c)]

Együttműködésre kijelölt szerv 

A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek részére a települési önkormányzat jelöli ki azt a szervet, amellyel az együttműködési kötelezettséget teljesíteni kell. Ez a szerv a legtöbb esetben a családsegítő szolgálat. [Szt. 37/C. § (1) bek. és 37/D. § (4) bek.]

Együttműködési kötelezettség 

Az aktív korúak ellátására jogosult személyeket terhelő kötelezettség, amely az ellátás folyósításának feltétele. A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az önkormányzat által kijelölt szervvel, amely szervezet elsősorban a családsegítő szolgálat, míg a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személy pedig a munkaügyi központ kirendeltségével működik együtt, mint álláskereső. Az egészségkárosodott személyeknek ilyen kötelezettségük nincs. [Szt. 37/D. § (1) bek.]

Előzetes együttműködés 

Aktív korúak ellátására jogosult az a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű személy is, aki a kérelem benyújtását megelőző két évben a munkaügyi szervezettel legalább egy évig, vagy ápolási díj, gyes, gyet és más nyugdíj, illetve nyugdíjszerű szociális ellátások folyósításának megszűnését követően legalább 3 hónapig együttműködött. [Szt. 33. § (1) bek. f) és g)]
2008. december 31-ig a rendszeres szociális segélyre jogosult volt az a személy is, aki az előzetes együttműködést a települési önkormányzatnál teljesítette, legalább egy év időtartamig, vagy a munkaügyi szervezetnél a kérelem benyújtását megelőző két évből legalább egy évig, vagy a speciális személyi kör 3 hónapig.
Átmeneti szabály, hogy akik 2009. január 1-ét megelőzően előzetes együttműködést teljesítettek, annak időtartamát be kell számolni az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításakor, mint előzetes együttműködési időtartamot. [Eszft. 51. § (11) bek.]

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat közcélú munkavégzéssel kapcsolatban 

A munkáltató valamennyi dolgozója számára kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat a munkakör jellegétől függetlenül. Minden munkáltató, aki szervezett munkavégzés keretében munkavállalót foglalkoztat, köteles munkavállalói számára biztosítani a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat.
A közcélú foglalkoztatásban résztvevő munkavállaló esetében a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg a vizsgálatot végző szerv részére. [Flt. 48. §]

Foglalkoztatási és Szociális Adatbázis 

Az aktív korúak ellátására jogosult személyek jogszabályban meghatározott adatairól az állami foglalkoztatási szerv elkülönített elektronikus nyilvántartást vezet annak érdekében, hogy a jegyző és a munkaügyi központ kirendeltsége az aktív korúak ellátására jogosult személyek munkaerőpiacra való visszatérésnek elősegítésével kapcsolatos feladatokat minél hatékonyabban tudják ellátni. Az állami foglalkoztatási szerv a települési önkormányzat jegyzőjének az adatbázishoz való hozzáférést folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja. [Flt. 57/B. § (1) bek.]

Fogyasztási egység 

A családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol az első nagykorú családtag arányszáma 1,0 azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik; a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9; az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8; minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7; a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0. Az arányszám 0,2-vel növekszik, ha az első nagykorú családtag, vagy házastársa (élettársa) fogyatékossági támogatásban részesül. [Szt. 4. § (1) bek. n)]

Garantált bérminimum 

A legalább középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimuma 2009. január 1-től 87.000 Ft, 2009. július 1-től 87.500 Ft. [321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §]

Gyermekek napközbeni ellátása 

A családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei munkavégzésük, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni.
Gyermekek napközbeni ellátásának minősül különösen a bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet, nyári napközös otthon vagy napközis tábor, illetve az óvoda, iskolai napközi. [Gyvt. 41. § (1) és (3) bek.]

Hajléktalan személyek segélyezése 

A hajléktalan személyek részére az aktív korúak ellátására való jogosultságot annak a települési önkormányzatnak a jegyzője állapítja meg, amely települést a hajléktalan személy nyilatkozatában tartózkodási helyként megjelölt. A jegyző a jogosultság megállapításáról szóló határozatot, illetve a rendelkezésre állási támogatás folyósítására vonatkozó értesítést a fővárosi főjegyzőnek küldi meg.
A megállapított ellátás (RÁT és RSZS) folyósításáról a főjegyző gondoskodik.
A hajléktalan személyt közcélú foglalkoztatásba, illetve a kijelölt szervvel való együttműködésbe azon a településen, illetve illetékes munkaügyi szervezetnél kell bevonni, amelyet tartózkodási helyként megjelölt. [Szt. 37/G. § (1), (2) és (6) bek.]

Hatósági bizonyítvány 

A hatóság által kiállított dokumentum tény, állapot, adat igazolására szolgál más hivatalos szervnél történő ügyintézéshez. Az állami foglalkoztatási szerv az ügyfél kérésére a személyes adatain kívül a nyilvántartásról, együttműködésről, munkaviszonyról, ellátásokról ad információt az adatvédelmi szabályok figyelembe vételével. [Ket. 83. § (1) bek.]

Háztartás 

Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége. [Szt. 4. § (1) bek. f)]

Illetékes jegyző 

Az aktív korúak ellátására vonatkozó döntések meghozatalára az a jegyző illetékes, ahol a kérelmező lakcíme van. Ha a kérelmezőnek több lakcíme van, az illetékességet az a lakóhely, vagy tartózkodási hely alapozza meg, ahol életvitelszerűen lakik. [Szt.32/A. § (1) bek.]


Jogellenes munkavégzés 

A foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére vonatkozó rendelkezések, valamint a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség megsértése tekinthető jogellenes munkavégzésnek, amelyet a munkaügyi hatóság jogerős és végrehajtható közigazgatási határozattal állapít meg.

Jövedelem 

Az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, valamint az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Alapesetben a jövedelem a nettó jövedelmet jelenti. [Szt. 4. § (1) bek. a)]
Vannak olyan bevételek, amelyek nem számítanak jövedelemnek, pl. a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósság csökkentési támogatás.
Egyes bevétel típusok pénzbeli ellátások igénylésénél nem számítanak jövedelemnek, azonban személyes szolgáltatások igénybevételekor igen. Ide tartoznak: a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás. [Szt. 4. § (1) bek. a)]

Keresetpótló juttatás 

Munkaerő-piaci képzés esetén képzési támogatásként nyújtható keresetpótló juttatás, abban az esetben, ha a heti képzés 20 órát meghaladja, és az álláskereső nem részesül álláskeresési járadékban, illetve vállalkozói járadékban. Rendelkezésre állási támogatásban részesülő személy az általános iskolai végzettség megszerzésére irányuló képzésben való részvétel esetén nem részesülhet keresetpótló juttatásban. A keresetpótló juttatás összege a hatályos kötelező legkisebb munkabér 60%-ánál nem lehet kisebb és nem haladhatja meg annak 100%-át. [Flt. 14. § (4) és (6) bek.]

Kereső tevékenység 

Kereső tevékenység minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, vagy gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködik, annak vezető tisztségviselője, illetve közreműködési, munkavégzési joga/kötelezettsége fel van tüntetve. Továbbá minden olyan munkavégzés, amelyért tiszteletdíj jár (ha meghaladja a minimálbér 30%-át), illetve a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység, feltéve, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. [Flt. 58. § (5) bek. e)]

Kötelező legkisebb munkabér 

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2009. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 71.500 forint, hetibér alkalmazása esetén 16.500 forint, napibér alkalmazása esetén 3.290 forint, órabér alkalmazása esetén 411 forint. [321/2008 (XII. 29.) Korm. rendelet 2. §]

Közcélú foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkaszerződés 

A közcélú foglalkoztatás minden esetben határozott idejű munkaszerződéssel jön létre, amelyben meg kell jeleníteni, hogy közcélú foglalkoztatásra jött létre. A munkaszerződésben fel kell tüntetni a munkaviszony létesítésének és megszűnésének napját, valamint, hogy a munkavállaló lakcím változása esetén, amennyiben másik önkormányzat válik illetékessé az aktív korúak ellátásának megállapítására, a közcélú foglalkoztatásra irányuló munkaviszony megszűnik a lakcím bejelentésének napján. Abban az esetben, ha az önkormányzat más szerv, vagy szervezet útján szervezi a közcélú foglalkoztatást, mindig az a szerv, vagy szervezet a munkáltató, ahol a munkavégzés történik. [Szt. 36. § (4) bek.]
A határozott idejű munkaszerződés leghosszabb időtartama 5 év, a közcélú foglalkoztatás esetén a munkaszerződés kötelező tartalmi elmeit az Szt. 36. § (4) bekezdése szabályozza.

Közcélú foglalkoztatás költségeinek igénybevétele 

A központi költségvetés 2009. évben a közcélú foglalkoztatással összefüggő személyi kiadások (munkabér, bérjellegű juttatások és közterhek) 95%-át biztosítja, míg a fennmaradó 5 % beépül a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások fedezetére biztosított állami hozzájárulásba. A közfoglalkoztatással járó TB és munkaadói járuléknak és a tételes egészségügyi hozzájárulásnak az 50%-át kell csak a munkaadónak megfizetnie. [2008. évi CII. tv. 8. sz. melléklet, Szt.124. § ]
Az igénylésre és az elszámolásra vonatkozó adatlapokat a 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet tartalmazza.

Közcélú munka 

Azon állami vagy helyi önkormányzat által kötelezően ellátandó, illetve önként vállalt feladat végrehajtására irányuló tevékenység, amelynek megszervezéséről, teljesítéséről - jogszabály alapján - a helyi önkormányzat gondoskodik [Szt. 36. § (2) bek.]

Közcélú munka megszervezése 

A közcélú munka megszervezése a települési önkormányzat feladata. A települési önkormányzat a közcélú munka megszervezését önkormányzati társulás vagy más szervezet útján is végezheti. Minden esetben megállapodásban kell rögzíteni azokat a közfeladatokat, amelyek elvégzésére irányul a közcélú foglalkoztatás. [Szt. 36. § (1) bek.]

Közfoglalkoztatás formái 

Közhasznú munkavégzés, közmunka program keretében történő munkavégzés, közcélú foglalkoztatás keretében történő munkavégzés. [Szt. 10. § (4) bek. c)]

Közfoglalkoztatási terv 

A települési önkormányzat, illetve társulás által elfogadott egy éves időtartamra szóló terv, amelynek tartalmaznia kell a rendelkezésre állási támogatásra jogosultak képzettség szerinti várható összetételét, az ellátandó közfeladatokat, ezek várható ütemezését, a feladat ellátásához szükséges létszámot és a közfoglalkoztatás finanszírozására rendelkezésre álló forrásokat. [Szt. 37/A § (1)-(2) bek.]

Közhasznú munkavégzés 

A lakosságot, illetve a települést érintő közfeladat ellátása, amely lehet kötelező, vagy az önkormányzat által önként vállalt feladat is. A feladatot végző álláskereső foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek támogatása a munkaügyi kirendeltséghez benyújtott kérelem alapján történhet. A közhasznú munkavégzés támogatása szempontjából közfeladatnak minősül az az állami, helyi önkormányzati vagy kisebbségi önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról - jogszabály alapján - az államnak vagy az önkormányzatnak kell gondoskodnia. [6/1996. sz. MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról – 13. §]

Közmunka program 

Tartós álláskeresők és az álláskeresési ellátásból már kiszorult aktív korú személyek munkaviszony keretében történő átmeneti foglalkoztatása, olyan munkakörben, ami települési, közösségi célokat valósít meg. A közmunka-program a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb településeket és térségeket, valamint társadalmi csoportokat részesíti előnyben. Pályázati úton nyújtható, központi támogatás. [49/1999 (III. 26.) Korm. rendelet a közmunkaprogramok támogatási rendjéről]

Munkaviszony 

A magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói - és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített - ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelőszülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, - ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját - fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni,. [Flt. 58. § (5) bek. a)]

Non-profit szervezet 

Azok a társadalmi öntevékenységet folytató szervezetek és önszerveződések, amelyek működését nem a megszerezhető profit és nem az állami közfeladat ellátása mozgatja, hanem a valamely közösségi szükségletet megjelenítő társadalmi öntevékenység. [1997. évi CLVI tv.]
A közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. [1997. évi CLVI tv.]

Önkormányzati társulás 

Az önkormányzatok kötelező, illetve vállalt feladatainak hatékony, gazdaságos ellátására több település összefogásával létrehozható társulás. [1990. évi LXV. tv.]


Öregségi nyugdíj legkisebb összege 

2009. január 1-től havi 28.500 Ft. [352/2007. (XII. 23) Korm. rendelet 7. §]

Pályakezdő álláskereső 

A 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét – be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, aki még nem szerzett jogosultságot álláskeresési támogatásra, illetve vállalkozói járadékra. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, valamint aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti. [Flt. 58. § (5) bek. k)]

Rendelkezésre állási támogatás összege 

A rendelkezésre állási támogatás összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, kivéve az átmeneti időszakot 2009. január 1. és 2009. december 31. között. Abban az esetben, ha a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy részére 2008. decemberében folyósítottak rendszeres szociális segélyt és annak összege magasabb volt, mint a rendelkezésre állási támogatás összege, akkor 2009. december 31-ig a 2008. decemberben folyósított rendszeres szociális segély összegének megfelelő összegben kell a rendelkezésre állási támogatást folyósítani. [Szt. 37. § (3) bek. és 2008. évi CVII. tv. 51. § (14) bek.]

Rendelkezésre állási támogatásban részesülők képzése 

Azon személyek, akiknek az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának időpontjában a 35. életévüket még nem töltötték be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, olyan képzésen kötelesek részt venni, amely vagy az általános iskolai végzettség megszerzésére, vagy szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére irányul.
A képzéseket a Regionális Képző Központok szervezik, az önkormányzatokkal együttműködve. [Szt. 35. § (4) bek.]

Rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság 

Annak a személynek, aki jogosult aktív korúak ellátására és számára nem rendszeres szociális segélyt kell megállapítani, rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot állapítanak meg.
A rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy köteles a munkaügyi szervezetnél nyilvántartásba vetetni magát, teljesíteni az álláskeresési megállapodásban foglaltakat, és közfoglalkoztatásban részt venni.
A rendelkezésre állási támogatást csak abban az esetben folyósítják, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy – neki fel nem róható ok miatt – nem vesz részt közfoglalkoztatásban, vagy olyan képzésben, amely kapcsán keresetpótló juttatásban részesül. [Szt. 35. § (1) bek.]

Rendszeres pénzellátás 

A táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás. [Szt. 4. § (1) bek. i)]

Rendszeres szociális segély összege 

A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a család tényleges havi összjövedelmének különbözete, de az összege nem haladhatja meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkor kötelező legkisebb összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegét. [Szt. 37/C. § (2) bek]

Rendszeres szociális segélyre való jogosultság 

Annak az aktív korúak ellátásra jogosult személynek, aki a jogosultság kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül, vagy az 55. életévét betöltötte, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani, rendszeres szociális segély állapítható meg. Aki nem egészségkárosodott, annak együttműködési kötelezettséget kell vállalnia az önkormányzat által kijelölt szervvel. [Szt. 37/B. § (1) és 37/C. § (1) bek.]

Rövid időtartamú munka 

Az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja meg. [Flt. 58. § (5) bek. l)]

Szegregátum (cigánytelep) 

Szegregáltnak, szegregátumnak tekintjük azt a minimum egy háztömbből – négy utca vagy közterület között elhelyezkedő ingatlanokból – álló településrészt, ahol az alacsony státuszú lakosság (az aktív korú népességen belül a legfeljebb 8 osztályos iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők) aránya (a szegregációs index) meghaladja az 50%-ot. Azoknak a településeknek, amelyek részt vettek a Regionális Operatív Program Funkcióbővítő vagy Szociális város-rehabilitációs programjában és Integrált Városfejlesztési Stratégiát készítettek, a KSH által elkészített szegregációs térkép alapján kell meghatározni a szegregált lakókörnyezetet.

Továbbfolyósítás 

Ha az aktív korúak ellátására jogosult személy keresőtevékenységet kezd – kivéve a közfoglalkoztatást és az AM könyvvel való foglalkoztatást – részére az öregségi nyugdíjminimum 50, illetve 25%-át, rendszeres szociális segélyezett esetén legfeljebb a rendszeres szociális segély összegét tovább kell folyósítani, a keresőtevékenység megkezdését követő 3, illetve azt követő 3 hónapig. A kereső tevékenység fennállását havonta igazolni kell. A továbbfolyósítást a jelzett időtartam lejárta után meg kell szüntetni. [Szt. 37/E. § (1) és (2) bek., 37/F. § (3) bek.]

Vagyon 

Az aktív korúak ellátására való jogosultság szempontjából vagyon az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. [Szt. 4. § (1) bek. b)]

Vállalkozói járadék, vállalkozói járadékra való jogosultság 

Vállalkozói járadék illeti meg azt az álláskeresőt, aki álláskeresővé válását megelőzően legalább 365 napig egyéni vagy társas vállalkozás keretében vállalkozói tevékenységet folytatott és a vállalkozói járulékfizetési kötelezettségének eleget tett, továbbá baleseti, rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, táppénzben nem részesül és munkát akar vállalni, de számára a munkaügyi központ kirendeltsége nem tud megfelelő munkát felajánlani. [Flt. 44. § (1) bek.]


Hivatkozott jogszabályok

Flt. 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
Szt. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
Eszft. 2008. évi CVII. tv. egyes szociális és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
Gyvt. 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
49/1999. (III. 26.) Korm. rendelet a közmunkaprogramok támogatási rendjéről
321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
18/2005. (X. 18.) FMM rendelet az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról

2009. március 5., csütörtök

Teendőink a hatékonyság érdekében...

Az első kérdésünk, miszerint: hogyan növelhető a hatékonyságunk, ha (családgondozóként) tartós munkanélkülieknek szeretnénk a munkába való reintegrálódását elősegíteni? - ehhez kapcsolódóan a beilleszkedési programról osztanám meg véleményemet az olvasottak alapján:
A rendszeres szociális segélyben részesülő kötelezett kliensek egy részénél eredménytelennek érzem a beilleszkedési programot, mivel van, aki nem is akarja a változást, vagy ha akarna is elhelyezkedni, kevés a munkalehetőség, főként az alacsony iskolai végzettségűek esetében.
A beilleszkedési program akkor lehet eredményes, és hatékony ha:
  • - egyéni szükségletekre épül,
  • - több lépcsőben, folyamat jelleggel kezeljük a változást,
  • - nem siettetjük, erőltetjük a folyamatot,
  • - fejlesztenünk kell a kliens munkaerő piaci készségeit (kommunikáció, önéletrajz...stb.)
  • - az egyéni esetkezelést csoportos foglalkozásoknak is ki kell egészítenie. (pl: álláskereső klub - a jövőben terveim között szerepel!)
A kapcsolat során először nem a munkavállalásra, hanem az egyén erőforrásaira, korlátaira, problémáinak feltárására kell összpontosítani. (pszichés állapot, információhiány, egészségromlás...stb.)
Fontos, hogy ő határozza meg, hogy mit szeretne elérni, mi a célja. (és ezt megvalósítható részcélokra kell bontani - ami nem könnyű, mivel sokszor érzem a reménytelenséget a kliensekben, nehéz motiválttá tenni az általában pesszimista, lemondó klienseket.

A rendszerszemlélet jegyében fontos megvizsgálnunk az egyén támogató közegét. Tapasztalatom, hogy a tartós munkanélküliek hajlamosak az elszigetelődésre - sokszor elveszítik barátaikat, munkatársaikat, emellett a deviancia veszélye is fennáll. (alkoholizmus, depresszió, súlyos esetben akár öngyilkosság is).
Utolsó gondolatként véleményem szerint abban van nagy szerepünk, hogy a kliens érezze a segítő szándékot, és a körülményekhez képest ne a kötelezettségen legyen a hangsúly, hanem azt éreztessük, hogy bármikor, bármilyen problémával fekereshet és mi támogatjuk nehézségei leküzdésében.

2009. február 3., kedd

http://www.szochalo.hu/szochalo/upload/szekely_munkanelk.rtf
SZÉKELY VINCE: A munkanélküliek segítése című tanulmánya - szerintem hasznos lehet. A szociális munkásoktól elvárt kompetenciákról ír. Gyakorlati példákkal, ill. speciális helyzetek kezelésének módjával kibővítve. Olvassátok el!