A blog célja, hogy összegyűjtsük a munkanélküliséggel kapcsolatos problémákat, jogszabályokat, illetve azt, hogy a segítő szakmában dolgozó szakemberek hogyan tudnak minél hatékonyabban segíteni a munkanélküli klienseknek.
Kérdéseink:
1. - Hogyan lehet hatékonyan segíteni a munkanélküli klienseknek, illetve milyen eszközök állnak a szakemberek rendelkezésére a foglalkoztatási és a szociális szférában?
2. -Megtesz-e mindent a politikai elit ahhoz, hogy új munkahelyek teremtődjenek? (és ez csak politikai kérdés-e? )
3. -Hogyan érhetnénk el, hogy a szakmáknak (szakmunkás bizonyítványnak) nagyobb presztizse legyen, és ne a diplomák halmozását preferálja a társadalom?
Várjuk az érintettek és a szakemberek tapasztalatait, véleményeit, valamint a segítségül szolgáló dokumentumokat, elérési címeket!
Értékes hozzászólásaikat előre is köszönettel:
szociális munkás hallgatók lelkes csapata: Anita, Andi, Kata, Kitti
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A második kérdésre a válasz evidensen - nem. A kérdés csak az, hogy - MIÉRT?
VálaszTörlésÜdv: Szirbik
Amíg a lakosság így áll hozzá, Szirbik, addig nincs is értelme. Gyöngyöt a disznók elé, ahogy Vonnegut mondta volt...
VálaszTörlésTisztelt Bloggerek, tisztelt Hallgatók!
VálaszTörlésArra szeretném kérni Önöket, amennyiben nincs ellene kifogásuk, hogy tegyék lehetővé a blog felületén az "üzenet küldése emailben" lehetőséget. Amiért kérem: a Miskolci Egyetem szociológus hallgatóinak egy része, akik mai magyar szociálpolitikát hallgatnak, mely kurzus szintén blogon keresztül is zajlik, érdeklődnek az Önök munkája iránt, s szeretnék a kapcsolatot "személyesebben" is felvenni önökkel, azaz nem biztos, hogy csak a szakmai részekre szeretnének reagálni a megjegyzés rovatok segítségével. Én nagyon örülnék annak, ha mindenféle szempontból sikerülne létrehozni egy online közösségi tanulást előmozdító hálózatot, melyből mind Önök, mind a szociológus hallgatók profitálhatnának. A sikeres együttműködés reményében: Szirbik Gabriella
Kedves Gabi! Jó ötletnek tartom, részemről benne vagyok. Várom a bloggerek válaszát. ÁM
VálaszTörlésKíváncsian várjuk a miskolci hallgatók hozzászólásait (is). Az érdeklődésük nekünk megtiszteltetés!
VálaszTörlésKedves Hallgatók!
VálaszTörlésA mai órán a miskolci hallgatókkal "kitárgyaltunk" egy dolgot. Túl azon, hogy technikailag "nézelődtünk", aminek most az az eredménye, hogy én írom meg a megbeszélteket, mégis csak messzire jutottunk. Ezt most leírom
(Remélem a továbbiakban nem az én nevemen fognak futni a miskolci érdeklődők megjegyzései - de most ez van és becsszó, hogy ők ötölték- hatolták ki a következőket)
szóval a szavazásra bocsájtott kérdésről van szó. Előbb az én véleményem következik: amikor anno ezt megláttam rossz érzésem lett, túl sematikusnak éreztem és érzem most is, sőt paranoid lévén, azt is gondoltam, hogy meg akarnak vezetni - tudatosan. De, mint ahogyan ma kiderült, arra mégis csak jó, hogy elindítson egy gondolattérkép-szerű valamit.
VálaszTörlésA miskolci hallgatók arra jutottak, hogy:
1. kérdés., mi az olcsóbb? A segélyezés (a), vagy a munkavállalási kedvet növelni azzal, hogy megemeljük a minimálbért (b)? Ez a kérdés érzésük szerint megelőzi az Önök kérdését, amire "persze" a második válasz a "jó", ők is erre adták le voksukat, s mint láttuk, a többség is. Amennyiben a második választ elfogadjuk (tehát a minimálbér emelését), úgy igazolni is kellene ezt (nem bizonyítani!) Tehát 1, ha igaz az, hogy a magyar szociális ellátórendszer híresen munkaellenösztönző (ez mellesleg egy közgazdaságtani szlogen (megjegyzés tőlem: Sz.G.)), akkor ésszerűnek tűnik 2, a minimálbér emelése. 3, alatt azt kell megvizsgálni, hogy a 2, teljesíti-e 1, megoldását. 3, csak akkor, ha a munkavállalásból garantáltan magasabb összegű jövedelemre lehet szert tenni, mint bármilyen típusú segéllyel - különösen rszs-el. 3/a kontra: csak akkor, ha van munkahely kellő számú és a legkülönfélébb felkészültségi szintekkel rendelkezőknek. 3/b kontra: a segély és a fekete munkából származó jövedelem még mindig képes lehet túlszárnyalni a magasabb minimálbért, mert 3/c kontra: a minimálbér növelést a felette lévő bérek és jövedelmek emelése is kell, hogy kövesse, hiszen ha nem, akkor összecsúszik a bértábla és akkor 3/d kontra: csökkenhet a közteherviselők egyébként is alacsony száma, mert a minimálbér feletti jövedelem után adózni kell, ami nettoban kevesebb lehet, mint a minimálbér utáni netto (járuléklevonás utáni) jövedelem, amit változatos technikákkal oldanak fel a munkavállalók és munkaadók egyaránt, nevezetesen a minimálbér feletti összeget "zsebbe" fizetik ki, sokszor a munkavállaló kérésére.3/e kontra: a foglalkoztatottság csökkenését eredményezi (közgazdasági érv), mely újabb 2. kérdést szült a hallgatókban, nevezetesen azt, hogy pontosan miből is tevődik össze a foglalkoztatás költsége és ha ezt megválaszolják, máris eljutnak az 1, kérdés megválaszolásához , a melyik az olcsóbb....kérdéshez. És még egy dolog: a kérdést akképpen is érdemes lenne cizellálni, hogy hosszútávon, vagy rövidtávon gondolkodjunk-e.? Köszönjük, hogy megmozgatták (megmozgattátok) a fantáziánkat! Várjuk a választ! (Miskolc)
Ja! még egy dolog lemaradt! 3/f kontra: a minimálbér emelés önmagában társadalmi igazságtalanságot eredményez
VálaszTörlés(Mi a társadalmi igazságtalanság? - ezt már csak én, Szirbik kérdezem)
Üdvözlettel
A magyarországi foglalkoztatáspolitikáról (EU-s követelményrendszer, mai gazdaságpolitikai helyzet, munkanélküliség...stb.)
VálaszTörlésMagyarország foglalkoztatáspolitikája
az Európai Unióban
A kormányoknak foglalkoztatáspolitikai tevékenységük kialakítása során – az ország munkaerőpiaci helyzete, az általános politikai célkitűzések és megfontolások mellett – tekintettel kell lenniük azokra a nemzetközi elvárásokra is, amelyek az adott nemzetközi szervezet tagjaként kötelezően, vagy a szervezetbe bekerülni szándékozóként ajánlottan figyelembe veendő normaként reájuk is vonatkoznak. Természetes folyamat, hogy az államok az országaikban működő munkáltatók (tőke) és munkavállalók egyre szabadabb áramlása, azaz az országhatárok egyre akadálytalanabb átlépése mellett, illetve arra válaszként törekednek az országhatárokat átlépő globális szabályok megalkotására, illetve azok országhatáron belüli érvényesítésére.
A foglalkoztatáspolitika fogalmán szűkebben azt a tevékenységi kört értjük, amelyet a kormány a gazdasági növekedés elérése és fenntartása érdekében a foglalkoztatás területén tesz. A norma az a nem jogi érvényű előírás, amelynek elérésére a kormánynak törekednie kell.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyik funkciója, hogy a tagállamok törvényhozásai részére a munkafeltételeket és az életszínvonalat védő és javító normákat dolgozzon ki, és bevezetésüket elősegítse. A szervezet módszertani segítséget nyújt a szociálpolitikában, a közigazgatásban és munkaerőképzésben. Munkaügyi statisztikákat állít össze, kutatásokat végez a nemzetközi versenyből fakadó társadalmi problémák, a munkanélküliség, a munkaügyi és ipari kapcsolatok, valamint a műszaki fejlesztés területén. Foglalkozik a nemzetközi migránsok és a szervezkedési jogok védelmével.
Az EU foglalkoztatáspolitikája
1997-ben az Amszterdami Szerződésben megfogalmaztak egy újfajta közösségi eljárást: a nyitott koordinációt, amelynek segítségével az európai foglalkoztatási stratégia célkitűzéseit a tagállamok a szuverenitásuk megtartása mellett, saját hatáskörükben hajtják végre.
A Tanács foglalkoztatási irányvonalai alapján az egyes tagállamok akciótervet készítenek, ezt követi a közös értékelés, majd a Bizottság javaslatot készít a következő évi irányvonalakra, és a tagállami ajánlásokra.
A tagállamok éves jelentésben számolnak be az irányvonalak saját foglalkoztatáspolitikájukba történő beépítéséről. (www.eurostat.hu) Ez alapján az Európai Tanács értékeli az ország foglalkoztatáspolitikáját.
2004. május 1. után Magyarországnak is alkalmaznia kellett az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) eljárásait, módszereit.
A munkanélküliségi ráta alakulása napjainkban:
„Az eurózóna országaiban 1,2 százalékra gyorsult 2009. februárban az infláció üteme. A munkanélküliség viszont növekedett a múlt év utolsó negyedében, tükrözve a gazdasági körülmények romlását - jelentette az Európai Unió statisztikai hivatala.
Az eurózóna 16 országában februárra kis mértékben gyorsult az éves az infláció a januári 1,1 százalékról. A földgáz, a villamos áram és az élelmiszerárak drágulását nem tudta kiegyenlíteni az üzemanyagok, a fűtőolaj és a fogyasztói elektronikai cikkek ármérséklődése.
Az Eurostat másik jelentése szerint a foglalkoztatottság 0,3 százalékkal mérséklődött 2008 negyedik negyedében a harmadik negyedévi 0,1 százalékos csökkenés után, mintegy 453 ezerrel több a munkanélküli. A múlt év nyara óta érezhető a válság hatása a foglalkoztatottság mérséklődésén.
Az Európai Unió azzal számol, hogy az idén 3,5 millió munkahelyet számolnak majd fel az unióban a gazdasági növekedés lassulása miatt. Jövőre a munkanélküliség az EU-ban a 10 százalékos szint fölé emelkedhet.
„2009. januári adatokhoz képest 0,4 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta, ami így a 2008. november-2009. januári időszakban 8,4 százalékot tett ki - áll a Központi Statisztikai Hivatal február 27-i közleményében. Egy hónap alatt 42 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak és 14 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma. A foglalkoztatottak száma 3 millió 838 ezer, a munkanélkülieké 351 ezer fő volt.”
A fenti adatok a Magyar Demokrata című online folyóiratban olvasható, amelyben hangsúlyozzák a gazdasági válság hatását a munkanélküliségi statisztikákban.
Az EU-ban a foglalkoztatási helyzet javításának legfontosabb eszköze az Európai Sziciális Alap (ESZA). Az általa nyújtott támogatások a Strukturális Alapok költségvetésének egyharmadát adják. A Római Szerződéssel életre hívott Szociális Alap céljai: a belső piacon javítani a foglalkoztatási lehetőségeket, elhelyezkedés elősegítése, a munkavállalók földrajzi és szakmai mobilitásának növelése – például szakképzések növelésével.
„Magyarország a tervek szerint 2004 és 2006 között összesen 550-600 milliárd forint támogatásra számít az EU Strukturális Alapjaiból, ennek 28 százaléka szükséges az ESZA-célokhoz kapcsolódó operatív program végrehajtására. … a több mint 80 milliárd forint a foglalkoztatás elősegítését, a munkanélküliek képzését, a jobb munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítását szolgálja. (…)”
Az ESZA által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007-2013. időszakban: Az ESZA évente több mint 10 milliárd eurót költ valamennyi tagállamban összesen, annak érdekében, hogy javuljanak az emberek képességei és álláskilátásai. A 2007-2013 időszakra a tagállamok és a régiók mintegy 1,2 milliárd euró összegű ESZA támogatást különítettek el a szociális partnerek számára.
A bérpolitikával szembeni követelmények Magyarországon:
Az EU-csatlakozást követően számottevő nyomás nehezedik a magyar bérpolitikára a munkabérek EU-átlaghoz történő felzárkóztatása érdekében. Ferenczi Barnabás közgazdasági elmélete szerint azonban a bérfelzárkózás automatikusan, állami beavatkozás nélkül is végbemegy. Magyarországon jelentős a feldolgozóipar, és a külföldi részesedésű nagyvállalatok száma magas, ezért a reálbér konvergencia (felzárkózás) ezen nagyvállalatok termelékenységének javulásától függ. Emellett a gazdaságpolitikai feladatok is jelentősek: támogatni kell a termelékenység javítását, biztosítani kell a béremelések és a termelékenység javulás közötti összhangot. (Magyarországon a problémát az is árnyalja, hogy az országos bértárgyalásokon nem lehet figyelembe venni a termelékenységben fennálló regionális különbségeket.) Hosszabb távon olyan bérpolitikára van szükség, amely a bérek felzárkóztatása mellett a foglalkoztatást is növeli.
Foglalkoztatottságot növelő intézkedések, kormányprogramok:
„Út a munkába program”
A 2009-től érvénybe lépő program célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek – akik 2008. évig egytípusú ellátásban, rendszeres szociális segélyben részesültek – a korábbiaknál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak. Az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók számára ugyanis a nyílt munkaerőpiacra való visszakerülés első lépcsőjét a közfoglalkoztatásban való részvétel jelentheti. Azoknak a személyeknek, akik életkorukból, egészségi állapotukból, sajátos egyéni élethelyzetből adódóan nem tudnak munkát vállalni, nem kell részt venniük a közfoglalkoztatásban, és továbbra is kaphatják a rendszeres szociális segélyt.
A szociális törvény módosításával 2009. évtől a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyek ellátórendszere differenciálódik, a rendszeres szociális segély már csak egyik formája lesz az önkormányzati ellátásoknak.
Az ellátásra jogosultak közül:
a.) a munkavégzésbe bevonhatók:
közfoglalkoztatásban vesznek részt és különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások járnak részükre,
pénzbeli ellátásként pedig rendelkezésre állási támogatás illeti meg őket, ha közfoglalkoztatásban nekik nem felróható okból, nem tudnak részt venni,
b.) képzésbe bevonhatók: a szociális ellátás folyósításának feltétele, hogy aki 35. életévét nem töltötte be, és általános iskolai végzettséggel nem rendelkezik olyan képzésben köteles részt venni.
c.) a munkavégzésre nem kötelesek: továbbra is rendszeres szociális segélyt kapnak.
Hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulékkedvezmények
START kártya pályakezdőknek
2005-től a pályakezdő fiatalok elhelyezkedését elősegítendő támogatás. A fiatalok munkatapasztalat-szerzését elősegítő START program 2 éven át biztosít lehetőségek a pályakezdőknek a munkatapasztalat szerzésre, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére. A program célja a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének elősegítése a munkaerőpiacon nélkülözhetetlen munkatapasztalat megszerzésének céljából.
A START PLUSZ kedvezmény alapján járulékkedvezményben részesül az a munkáltató, amely olyan személyt alkalmaz, akinek
lejárt/megszűnt a GYES, GYED, GYET, ápolási díj folyósítása és egy éven belül kíván munkát vállalni
a gyermek 1 éves kora után a GYES mellett kíván munkát vállalni,
tartósan álláskereső
A START EXTRA kedvezmény azon tartósan álláskeresők elhelyezkedését segíti, akik életkoruk, vagy alacsony iskolai végzettségük miatt nehezen tudnak visszatérni a munkaerőpiacra.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint a magyarországi munkanélküliség 2009. januárra 8,6 százalékra emelkedett.
A szakértők a munkanélküliség további bővülésére számítanak a gazdaságok tovább romló teljesítménye miatt. A stabilizálódás már az év második felére bekövetkezhet, ennek dacára az év végére az eurózónában 10 százalékra emelkedhet a munkanélküliség. Magyarországon valószínűleg ez alatt marad az állástalanok aránya.
A regisztrált munkanélküliek száma megközelítőleg 350 ezerre nőtt. A pénzügyi-gazdasági válság októberi kitörése óta 25-30 ezren vesztették el állásukat az országban.
A magyar ipari termelés tavaly decemberben 23,3 százalékkal csökkent 2007 decemberéhez képest, míg 2008 novemberéhez viszonyítva 14,6 százalékkal a Központi Staisztikai Hivatal közlése szerint. „Az ipari kibocsátás júliustól fokozatosan és egyre nagyobb mértékben csökkent, és elemzők szerint e tendencia még hónapokig folytatódhat. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben számos gyárbezárást és csoportos létszámleépítést jelentettek be. Az adatok azt mutatják, a magyar vállalkozók ma nagyon sötétnek látják a helyzetet. Az ipari szereplők elsősorban munkaerő-csökkentéssel, költségtakarékossággal és a fejlesztések elhalasztásával próbálják átvészelni ezt az időszakot.”
Felhasznált irodalom:
Losoncz Miklós: A magyar EU-tagság gazdaságpolitikai kihívásai (Tatabánya, 2007.)
Gyakorlati tudnivalók az EU-ról (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Bp., 2003.)
www.afsz.hu
www.szmm.gov.hu